Ha a vállalkozás nevére vásárolunk, nincs fogyasztóvédelem – Milyen garanciális jogaink vannak vállalkozóként?

Vásárolunk egy néhány tízezer forintba kerülő kéziszerszámot, mondjuk egy drágább fúrókalapácsot egy webáruházban. Természetesen cégnévre vesszük, hiszen a vállalkozásban fogjuk használni. A készülék pár hónap után elromlik, a webáruház viszont elzárkózik mindenféle jótállás érvényesítésétől, arra hivatkozva, hogy céges vásárlás esetén nincs garancia. Vajon igaz lehet ez, a vállalkozókat tényleg nem illeti meg semmilyen garanciális jog?

Amikor vállalkozóként vásárolunk, tényleg sokkal kevesebb lehetőségünk van jogaink érvényesítésére. Az azonban túlzás, hogy semmilyen jogorvoslatra nincs lehetőség. Ezt a webáruház sem állíthatja, vagy ha mégis, akkor szabálytalanul járnak el. Nézzük a szabályokat!

A legtöbb törvény a fogyasztót védi

Fogyasztóvédelmi hatóságunk van, fogyasztóvédelmi szabályokat kell betartani, a vásárlót akkor védi a legtöbb törvény, ha fogyasztónak minősül. A fogyasztó azonban nem a vállalkozó, hanem a magánszemély. A törvény úgy fogalmazza ezt meg, hogy a fogyasztó az árut vevő, rendelő, használó természetes személy, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívüli célok érdekében jár el. Ha valamit vásárolunk egy vállalkozás számára, azt általában azért vesszük, hogy a vállalkozás mint gazdasági szereplő működni tudjon. Tehát vállalkozóként legtöbbször nem leszünk fogyasztók. (E szabály alól nagyon kevés kivétel van. Csak akkor lehet a vállalkozó is fogyasztó, ha a vásárlásnak semmi köze a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez. Ez a magáncélú vásárlásokat jelenti. Tehát, ha egy vállalkozó a cége nevére vásárol valamit, akkor nem fogyasztó, de ha magánszemélyként bevásárol vacsorára, akkor igen.)

A fogyasztóvédelmi törvényeket tehát a vállalkozásban nem érvényesíthetjük. Ez sokkal szélesebb kört érinthet, mint elsőre gondoljuk. Ha veszünk otthonra egy laptopot, amire számlát kérünk, hogy a vállalkozásban elszámolhassuk, akkor ez már céges vásárlásnak minősül. Ha a számlát nem saját nevünkre, hanem vállalkozás nevére állíttatjuk ki, akkor az „nem fogyasztói körbe“ tartozó céges vásárlás lesz. 

Egyéni vállalkozóként felmerülhet, hogy a név megadásával trükközzünk: saját névre kérjük a számlát, majd mégis elszámoljuk vállalkozóként. Ez ma már nem működik, két okból sem. Egyrészt azért, mert az e.v. vagy „egyéni vállalkozó“ megjelölés mindenképpen szükséges a szabályos számlán, másrészt azért, mert ma már minden számlán kötelező az adószámot is feltüntetnünk. Ha adószám nélkül, saját névre kérünk számlát, az a vállalkozásban nem számolható el. 

Ennek webáruházas rendelésnél akkor a legfájóbb a hiánya, ha nem felel meg a kiválasztott készülék és szeretnénk visszaküldeni. Nem lehet, a törvényben rögzített 14 napos, indoklás nélküli visszaküldési jog is a fogyasztót illeti meg. Céges vásárlásra nem kötelező a webáruháznak ezt a jogot biztosítania. 

Van-e jótállás céges vásárlásra?

Jótállás nincs, de ez nem jelenti azt, hogy garancia nélkül maradunk az elromló fúrókalapáccsal. Több, korábbi cikkünkben is érintettük, hogy amit a köznyelvben garanciának nevezünk, az két különböző kötelezettséget takar: a jótállást és a szavatosságot. E kettő közül a jótállás csak szerződés vagy jogszabály alapján illeti meg a vevőt. Az eladó vállalhat önként jótállást – ez a szerződéses megoldás. Jogszabály alapján az új lakásokra és a tartós fogyasztási cikkekre kell jótállást vállalnia az eladónak. Ám a jótállás csak a fogyasztót megillető jog. A tartós fogyasztási cikkek jótállását éppen 2021-től bővítették, ám ez a jog csak a vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésekre érvényes. Ha vállalkozás a vásárló is, akkor nincs jótállási kötelezettség. 

Jótállás nélkül: kellékszavatosság

A kellékszavatosság a Polgári törvénykönyv alapján biztosított jog, ami mindenkit megillet, beleértve a céges vásárlókat is (2013. évi V. tv. 6:159. §). A kellékszavatosság minden esetben kötelező, ha a felek egymásnak kölcsönösen valamilyen szolgáltatással tartoznak (az egyik szolgáltat, a másik fizet érte). 

A kellékszavatosság annyiban különbözik a jótállástól, hogy a hiba létét a vevőnek kell bizonyítania. A kellékszavatosságnak az a lényege, hogy a vevőnek nem adhat át senki hibás terméket. Azt kell tehát igazolnunk, hogy a termék már a vásárlás pillanatában is hibás volt. Ha a hiba később keletkezett, akkor az eladónak nincs szavatossági kötelezettsége. Akkor sem köteles javítani vagy cserélni a terméket, ha már hibásan adta el, de ezt nem tudjuk bizonyítani. 

Természetesen van arra is lehetőség, hogy az eladó szerződésben vállaljon ennél szélesebb körű garanciát. Erre azonban nem kötelezhető. A garancia kérdése komoly tárgyalási alap egy nagyobb összegű céges vásárlásnál. Ha például nem egy webshopban veszünk egy kéziszerszámot, hanem egyedi szerződést kötünk egy nagyobb tétel beszerzésére, akkor ki lehet kötni az eladó garanciális kötelezettségeit is. A webáruházak külön megállapodás nélkül biztosan nem adnak ilyen plusz szolgáltatásokat a vevőknek. 

Szavatossági jogok: mit kérhetünk?

A szavatossággal kapcsolatos jogokat a Ptk. sorolja fel. A kellékszavatosság értelmében a vevő elsősorban javítást vagy kicserélést igényelhet. Ez általában javítást jelent. Cserére például akkor kerülhet sor, ha a javítás a kötelezettnek aránytalanul nagy többletterhet jelentene a másik megoldáshoz képest. Ha egy nagyobb értékű gépen egy apró hibát észlelünk, az még nem jogosít fel a cserére. 

Ha a javítást vagy a cserét az eladó nem vállalja, vagy nem tudja teljesíteni, akkor élhetünk más megoldással. Például cserélni kellene a fúrókalapácsot, mert nincs hozzá alkatrész, de ezt a típust már nem is forgalmazzák, így cserélni sem lehet. Ebben az esetben több megoldás közül lehet választani:

– az ellenszolgáltatás arányos csökkentése, azaz a kereskedő visszaadja a vételár egy részét, mi pedig használjuk mondjuk a szépséghibás terméket

– elállhatunk a vásárlástól, azaz visszaadjuk az elromlott gépet és visszakapjuk az árát, vagy

– ha más meg tudja javítani a készüléket, akkor elvégeztetjük vele a munkát és az árát kifizeti az eredeti szolgáltató.

Két vállalkozás között a kellékszavatosság ideje egy év, amibe nem számít bele az az idő, amíg a tárgyat nem tudjuk a hiba miatt megfelelően használni.

Hova fordulhatunk vásárlási vita esetén?

Céges vevőként a fogyasztóvédelmi szervezethez hiába fordulunk, mert nem vagyunk fogyasztók. Ha szavatossággal kapcsolatos vitába keveredünk egy kereskedővel vagy szolgáltatóval, akkor csak a vállalkozások között általános vitarendezési fórumokra hagyatkozhatunk. Beperelhetjük a bíróságon, vagy élhetünk a kamarai vitarendezés lehetőségével. Ilyen lehetőség például a választottbíróságok működése (A választottbíróságok magánbíróságok, ahol az érintett felek abban állapodnak meg, hogy jogvitájuk eldöntését a rendes bírósági eljárás mellőzésével a kijelölt választottbíróságra bízzák).

Nagy Csaba