November elsejétől nem lehet olyan napelemes rendszert engedélyeztetni, ami visszatáplál az elektromos elosztóhálózatra. Hogyan lesz így meg a legalább 25% megújuló arány a közelnullás házakhoz? Rengetegen terveztünk vagy számoltunk úgy, hogy majd napelemmel kipipáljuk ezt a bizonyos megújulós arányt. Mi jöhet most szóba helyette? Lássuk, hogyan lehet közelnullás, azaz legalább BB energetikai osztályú egy ház napelemes rendszer nélkül!
Közel nulla, amit évek óta „mindjárt” bevezetnek
Bár a közel nulla energetikai követelmények kötelezővé tételét évek óta tologatják későbbi időpontokra, előbb-utóbb már tényleg, de komolyan be fogják vezetni. Ha a most épülő házra csak 2024. július 1. után kérnének használatbavételt a lakók, akkor az „eddig mindig elhalasztották ezt a közelnulla-dolgot, azt hittük, hogy megint el fogják halasztani” nem lesz a megfelelő érv a jövőbeli hivatalnok részére. Ha nem akarunk problémákat magunknak tervezőként vagy generálkivitelezőként, akkor jól tesszük, ha már most erre a szigorúbb értékre tervezzük a házakat.
Európai uniós kötelezettségeink vannak ugyanis arra, hogy Magyarország egyre nagyobb százalékban használjon megújuló energiákat. Ezt ideig-óráig lehet teljesíteni úgy is, hogy pocsékul hőszigetelt házakat próbál a lakosság kifűteni évente 15-20 köbméter fával, de ez minden csak nem környezetbarát, megújuló energiahasználat. A jelenlegi „rezsipánik” jól mutatja, hogy mennyire fontos lett volna a meglévő épületállomány mélyfelújítása, és az újabb épületek minél alacsonyabb energiaigényűre építése.
Ráadásul ott vannak pl. a zöldhitelesek, akiknek már most közelnullásnak kell lennie a háznak, ha a fene fenét eszik is: ezzel a feltétellel kapták ugyanis meg a kedvezményes hitelüket. Adottak az energetikai számítások, amik még napelemes rendszerre lettek kiszámítva, adott a majdnem kész ház, adott a már most ketyegő hitel – de hopp, a napelemes rendszer nem táplálhat vissza a hálózatra. Ilyen esetben tehát akár majdnem kész házaknál is jöhet az újratervezés, azaz a bűvös 25% másfajta megújulóból való fedezése.
Ha pedig a zöldhitel nem lebegne a megrendelőnk feje fölött Damoklész kardjaként, akkor majd lebeg a cél, hogy olyan házat vegyen, aminek bizonyítottan alacsony a rezsiköltsége. Az egész ország rezsiparában szenved, egy legalább BB-s energiatanúsítvánnyal bizony jóval többet ér most egy ház, mint egy jelenleg még éppen elfogadható CC-vel.
HOGYAN VÁLTHATJUK KI A NAPELEMET?
1. megoldás: Még alacsonyabb energiaigényű ház – ilyen esetben NEM kötelező a 25% megújuló!
Még mindig nem ment át a köztudatba, hogy egyes esetekben felmentést kaphatunk a 25% megújuló alól, ha cserébe az összesített energiaigény kisebb lesz. Az eredeti követelményérték lakóépületek esetén 100 kW/nm/év összesített energiafogyasztás. Ezt kell maximum 76-ra csökkenteni ahhoz, hogy mentesüljünk a kötelező megújuló részarány alól. (176/2008 kormányrendelet 2. melléklet 2.15 pont).
Nézzük, milyen trükkökkel lehet elérni ezt a jóval alacsonyabb értéket! Nyilván sok esetben nem lesz elég egy műszaki megoldás, hanem ezek bölcs kombinációjára lesz szükségünk. Hogy adott esetben melyik lesz a nyertes, azt egy jó energetikai tanúsító fogja nekünk kiszámítani.
TRÜKKÖK AZ ALACSONYABB ENERGIAIGÉNYHEZ
Hővisszanyerős szellőztetés
Miért ajánlható? Mostani lapszámunkban részletesen is foglalkozunk a hővisszanyerős szellőzés fontosságával, most nézzük csak energetikai szempontból! Egy közelnullás ház fűtési hőigénye egy hőszigetelés nélküli házhoz képest roppant alacsony, negyede-harmada, sőt, akár kevesebb is lehet. Igen ám, de minél kevesebb hő megy ki a szerkezeteken keresztül, annál nagyobb annak a hőveszteségnek az aránya, ami a szellőztetéssel távozik. A teljes fűtési igényhez képest egy orrán-száján hűlő régi házban a szellőztetés hővesztesége minimális. Egy közelnullás házban körülbelül annyi, mint amennyi a ház határoló szerkezetein keresztül távozik. “Papíron” simán kijön az, hogy a hővisszanyerős szellőztetés beépítése után a ház fűtési hőigénye 40%-kal alacsonyabb lesz. A használatbavételhez ez elég. A legszebb az egészben az, hogy nem csak papíron működik: tényleg drasztikusan csökkenti egy jól hőszigetelt, jó légtömörségű épület fűtési igényét. (Légtömörség: a ház csak úgy és ott szellőzik, ahogy és amikor akarjuk. Pl. ha kinyitjuk az ajtót vagy ablakot, vagy ha megy a légtechnika. Nincs ellenőrizetlen légcsere, azaz huzat: az ablakok jól záródnak, a szerkezeteken keresztül nem szökik a levegő.) Minél jobban hőszigetelt és minél jobb légtömörségű a ház, annál jobban csökkenti az energiaigényét a hővisszanyerős szellőzés. Passzívháznál akár negyedére is.
Mire vigyázzunk? Mikor nem éri meg? A hővisszanyerős szellőzés szinte minden előnye semmibe vész, ha a háznak nem elég jó a légtömörsége. A szellőzőberendezés ugyanis folyamatosan befújja a friss, hőcserélőben előmelegített levegőt, a mellékhelyiségekből, konyhából pedig elszívja a használtat. Igen ám, de ha a külső szerkezeten vagy az ablakok mellett falsot szív a rendszer, akkor gyakorlatilag beszívja a házba a hideg levegőt. Sokkal többet, mint amennyi magától, szellőzőberendezés nélkül bejönne. Így történhet meg az, hogy vannak olyan légtechnikás házak, ahol alig spórolnak a fűtési költségen a lakók, pedig papírforma szerint rengeteget kéne. Tipikus hiba például, ha a garázsból vagy a garázstól csak egy beltéri, rosszul tömítő ajtóval elválasztott helyiségből is szívnak el használt levegőt: a légtömör garázsajtót gyakorlatilag még nem találták fel.
Vastagabb hőszigetelés
Ha a határoló szerkezetekre (tetőtér köré, külső falakra) több hőszigetelést teszünk, vagy jobb ablakokat építünk be, akkor a ház fűtési hőigénye kisebb lesz. Ez szimpla matek: minél kevesebb hő megy ki a határoló szerkezeteken keresztül, annál kevesebb energia kell, hogy ezt pótolni tudjuk.
Mire vigyázzunk? Mikor nem éri meg? “Papíron” lehet, hogy kijön az alacsonyabb fűtési költség, de a valóságban a “közelnullás” igénynél vastagabb hőszigetelés csak és kizárólag akkor ér valamit, ha minimális a hőhíd. Bármilyen vastag hőszigetelést meg tud ugyanis kerülni a hideg, ha van hol. A drága, akár passzívházba való ablakok pedig csak RAL beépítéssel hozzák a kötelezőt! (A RAL beépítés lényege, hogy az ablaktok és a fal között se legyen semmiféle ellenőrizetlen légmozgás és páravándorlás. A RAL beépítésről videó: bit.ly/RALbeepites)
Kompaktabb épületformával
Nyilván ez a megoldás csak akkor jöhet szóba, ha még az alapozás sem kezdődött el. Ekkor viszont ha egy tagolt épület formáját leegyszerűsítjük, megdöbbentő mennyiségű energiát spórolhatunk. Simán becsúszhatunk a megfelelő energiaigény alá. A magyarázat egyszerű: minél rosszabb a felület-térfogat arány, annál nagyobb hűlő fal- és tetőfelület jut egy négyzetméter fűtött térfogatra. Fordítva nézve: minél jobban hasonlít az épületünk egy kockára, annál kevesebb. Jó, egy kocka nem túl csinos, és nem nézne ki jól egyetlen lakberendezési lapban sem, de a klasszikus, nyeregtetős, téglatest alaprajzú épületek jó tájolással nagyon jó felület-térfogat aránnyal rendelkeznek. Nem véletlenül volt ez a hagyományos házforma hazánkban…
Mire vigyázzunk? Hiába tettük már meg az egyszerű bejelentést, és hiába az a gyakorlat, hogy csak utólag “papírozzuk le” a változásokat, eszünkbe ne jusson az építész és a statikus beleegyezése nélkül ekkorát változtatni a terven! Ez gyakorlatilag egy új terv, új tervezési szerződéssel, új árajánlattal. De olcsóbb, mint egy feleslegesen nagy épület, és mint az, ha benéznénk az építési helyet vagy a HÉSZ-t. Egyszerű bejelentés esetén ugyanis ha eltérünk a tervtől, és a ház pl. nem az építési helyen van, vagy bármi más okból nem felel meg a HÉSZ-nek, akkor szabályossá kell tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vissza kell bontani az épületet, amiért mi lennénk a felelősek.
2. megoldás: legalább 25% megújuló energia, nem napelemből
Dönthetünk úgy is, hogy a fenti megoldások helyett (vagy mellett) inkább teljesítjük a 25%-os megújuló energiaigényt, de nem napelemmel. Milyen megoldások jöhetnek szóba?
Hőszivattyú a gázfűtés helyett
Hőszivattyúval könnyedén “kilőhetjük” a 25%-os megújuló igényt. A hőszivattyú ugyanis a fűtési energia nagy részét kintről veszi, gyakorlatilag a környezeti levegő hőenergiájából. Ez pedig megújulónak számít. Pont úgy működik, mint egy hűtőgép, csak fordított üzemben. A hűtőgépben „bent” van a hideg oldal, a hőszivattyúnál „kint”. Ahogy a hűtőgépnél, úgy a hőszivattyúnál sem a levegő hűtésére/fűtésére használjuk az áramot, hanem arra, hogy a gépben lévő kompresszort üzemeltessük. (Hogy hogyan működik egy levegős hőszivattyú, arról érdemes megnézni ezt a videót: bit.ly/hőszivattyú).
Számtalanszor végigszámoltuk már, és még egyszer sem jött ki az, hogy a drága ketyerével az egyébként a “közelnulla” minden egyéb követelményét teljesítő ház nem kapna használatbavételt, mert nincs meg a megújuló arány. Ráadásul a hőszivattyú nemcsak a fűtést “intézi”, hanem a használati melegvizet, sőt, bizonyos esetekben a hűtést is. Ezt a hármat pedig pont bele kell számolni az összesített hőigénybe. Ráadásul jár hozzá a H tarifa, ami miatt az üzemeltetése is fele-harmada a gázkazános rendszernek, ugyanolyan komfort mellett. Legnagyobb hátránya az, hogy sajnos még egy levegő-víz hőszivattyú is drágább, mint egy gázkazán.
(A témával bővebben is foglalkoztunk a 2019 novemberi Építő Életben, Közel nullás ház, levegős hőszivattyúval címmel.)
Klímaberendezés
Ha a legolcsóbban akarjuk megúszni a közelnullát, akkor az jó eséllyel úgy fog sikerülni, ha veszünk egy megfelelő klímaberendezést. Sokan nem tudják, de igazából a klímaberendezés is egy hőszivattyú: annyi a különbség, hogy itt a “meleg” oldalon nem folyadékot fűt fel a ketyere, hanem közvetlenül a levegőt. Tehát ugyanúgy, ahogy a jóval drágább vizes testvérénél, a klímánál is a környezeti levegő hőenergiájából kivont energia megújulónak számít. Ilyen esetben azonban már jóval többet kell számolgatni: még egy több beltéri egységet ellátó multisplit klíma sem tudja minden esetben teljesen kifűteni a házat, és egy klímával nem állíthatunk elő használati melegvizet sem. Márpedig akkor azt vagy a gázzal vagy elektromos árammal kell.
(A közelnulla és a klíma kapcsolatáról is írtunk már 2021. januári számunkban, Hogyan ússzuk meg a közelnullát olcsón? Fűtés klímával és hővisszanyerős szellőzéssel címmel.)
Fatüzeléssel
A legtöbb építtetőnek a napenergia után rögtön a második, ami eszébe jut a megújulókról, az a fa. “Nem baj az a kötelező megújuló arány, majd berakunk egy kis kandallót!”. A fatüzelésről a múlt havi számban írtunk bővebben, a Rezsicsökkentő tippek című cikkben, viszont ott nem vizsgáltuk a kérdést a megújuló energiák szempontjából. Röviden: egy árva Jancsikályhától még messze nem biztos, hogy meglesz a kötelező arány. Ugyanis egy olyan tüzelőberendezést, ami nem a fűtési körben keringő víznek adja át a hőt, csak ahhoz a helyiséghez lehet számolni, ahol áll. Ha tehát egy 120 négyzetméteres háznak a nappalijában van a kandalló, akkor csak a nappalinak a fűtését lehet “hozzászámolni”. Ráadásul ne felejtsük el, hogy kell neki külön kémény, illetve pl. cserépkályha esetében kellhet neki külön aljzaterősítés és kültérről jövő levegőbevezetés is. Ettől függetlenül senkit nem akarunk lebeszélni a fatüzelésről: egy jól hőszigetelt házban nem lesz az építtető a fűtés rabja, napi egyszeri befűtéssel rengeteg gázt vagy áramot spórolhat. Viszont számoltassunk utána az energetikussal, hogy megvan-e a kötelező megújuló arány! Ha pedig igazából nem szeretne kandallót vagy cserépkályhát, akkor csak a 25% miatt ne beszéljük rá! Klímával például olcsóbban megússza a dolgot…
VÉGÜL: MI AZ, AMIT ELFELEJTHETÜNK A NAPELEM KITILTÁSÁVAL?
„Sima” elektromos fűtéssel a ház napelem nélkül jó eséllyel nem vihető be a közelnulla alá. Az elektromos áram büntető szorzója olyan magas a számolásnál, hogy sehogy nem jön ki a “matek”. Ezt sajnos nem lesz egyszerű elmagyarázni a megbízóknak: még mindig tele vannak a lakberendezési újságok az elektromos fűtések reklámjaival. Fűtőpanel, fűtőfilm, elektromos kazán, norvég panel: amiben nincs semmi hőszivattyús elv, az bizony mind felejtős.
Jenei László
