fbpx

Hogyan lesz közelnullás a ház, ha nem rakhatunk fel napelemet?

November elsejétől nem lehet olyan napelemes rendszert engedélyeztetni, ami visszatáplál az elektromos elosztóhálózatra. Hogyan lesz így meg a legalább 25% megújuló arány a közelnullás házakhoz?  Rengetegen terveztünk vagy számoltunk úgy, hogy majd napelemmel kipipáljuk ezt a bizonyos megújulós arányt. Mi jöhet most szóba helyette? Lássuk, hogyan lehet közelnullás, azaz legalább BB energetikai osztályú egy ház napelemes rendszer nélkül!

Közel nulla, amit évek óta „mindjárt” bevezetnek

Bár a közel nulla energetikai követelmények kötelezővé tételét évek óta tologatják későbbi időpontokra, előbb-utóbb már tényleg, de komolyan be fogják vezetni. Ha a most épülő házra csak 2024. július 1. után kérnének használatbavételt a lakók, akkor az „eddig mindig elhalasztották ezt a közelnulla-dolgot, azt hittük, hogy megint el fogják halasztani” nem lesz a megfelelő érv a jövőbeli hivatalnok részére. Ha nem akarunk problémákat magunknak tervezőként vagy generálkivitelezőként, akkor jól tesszük, ha már most erre a szigorúbb értékre tervezzük a házakat.

Európai uniós kötelezettségeink vannak ugyanis arra, hogy Magyarország egyre nagyobb százalékban használjon megújuló energiákat. Ezt ideig-óráig lehet teljesíteni úgy is, hogy pocsékul hőszigetelt házakat próbál a lakosság kifűteni évente 15-20 köbméter fával, de ez minden csak nem környezetbarát, megújuló energiahasználat. A jelenlegi „rezsipánik” jól mutatja, hogy mennyire fontos lett volna a meglévő épületállomány mélyfelújítása, és az újabb épületek minél alacsonyabb energiaigényűre építése.

Ráadásul ott vannak pl. a zöldhitelesek, akiknek már most közelnullásnak kell lennie a háznak, ha a fene fenét eszik is: ezzel a feltétellel kapták ugyanis meg a kedvezményes hitelüket. Adottak az energetikai számítások, amik még napelemes rendszerre lettek kiszámítva, adott a majdnem kész ház, adott a már most ketyegő hitel – de hopp, a napelemes rendszer nem táplálhat vissza a hálózatra. Ilyen esetben tehát akár majdnem kész házaknál is jöhet az újratervezés, azaz a bűvös 25% másfajta megújulóból való fedezése.

Ha pedig a zöldhitel nem lebegne a megrendelőnk feje fölött Damoklész kardjaként, akkor majd lebeg a cél, hogy olyan házat vegyen, aminek bizonyítottan alacsony a rezsiköltsége. Az egész ország rezsiparában szenved, egy legalább BB-s energiatanúsítvánnyal bizony jóval többet ér most egy ház, mint egy jelenleg még éppen elfogadható CC-vel.

HOGYAN VÁLTHATJUK KI A NAPELEMET?

1. megoldás: Még alacsonyabb energiaigényű ház – ilyen esetben NEM kötelező a 25% megújuló!

Még mindig nem ment át a köztudatba, hogy egyes esetekben felmentést kaphatunk a 25% megújuló alól, ha cserébe az összesített energiaigény kisebb lesz. Az eredeti követelményérték lakóépületek esetén 100 kW/nm/év összesített energiafogyasztás. Ezt kell maximum 76-ra csökkenteni ahhoz, hogy mentesüljünk a kötelező megújuló részarány alól. (176/2008 kormányrendelet 2. melléklet 2.15 pont).

Nézzük, milyen trükkökkel lehet elérni ezt a jóval alacsonyabb értéket! Nyilván sok esetben nem lesz elég egy műszaki megoldás, hanem ezek bölcs kombinációjára lesz szükségünk. Hogy adott esetben melyik lesz a nyertes, azt egy jó energetikai tanúsító fogja nekünk kiszámítani.

TRÜKKÖK AZ ALACSONYABB ENERGIAIGÉNYHEZ

Hővisszanyerős szellőztetés

Miért ajánlható? Mostani lapszámunkban részletesen is foglalkozunk a hővisszanyerős szellőzés fontosságával, most nézzük csak energetikai szempontból! Egy közelnullás ház fűtési hőigénye egy hőszigetelés nélküli házhoz képest roppant alacsony, negyede-harmada, sőt, akár kevesebb is lehet. Igen ám, de minél kevesebb hő megy ki a szerkezeteken keresztül, annál nagyobb annak a hőveszteségnek az aránya, ami a szellőztetéssel távozik. A teljes fűtési igényhez képest egy orrán-száján hűlő régi házban a szellőztetés hővesztesége minimális. Egy közelnullás házban körülbelül annyi, mint amennyi a ház határoló szerkezetein keresztül távozik. “Papíron” simán kijön az, hogy a hővisszanyerős szellőztetés beépítése után a ház fűtési hőigénye 40%-kal alacsonyabb lesz. A használatbavételhez ez elég. A legszebb az egészben az, hogy nem csak papíron működik: tényleg drasztikusan csökkenti egy jól hőszigetelt, jó légtömörségű épület fűtési igényét. (Légtömörség: a ház csak úgy és ott szellőzik, ahogy és amikor akarjuk. Pl. ha kinyitjuk az ajtót vagy ablakot, vagy ha megy a légtechnika. Nincs ellenőrizetlen légcsere, azaz huzat: az ablakok jól záródnak, a szerkezeteken keresztül nem szökik a levegő.) Minél jobban hőszigetelt és minél jobb légtömörségű a ház, annál jobban csökkenti az energiaigényét a hővisszanyerős szellőzés. Passzívháznál akár negyedére is. 

Mire vigyázzunk? Mikor nem éri meg? A hővisszanyerős szellőzés szinte minden előnye semmibe vész, ha a háznak nem elég jó a légtömörsége. A szellőzőberendezés ugyanis folyamatosan befújja a friss, hőcserélőben előmelegített levegőt, a mellékhelyiségekből, konyhából pedig elszívja a használtat. Igen ám, de ha a külső szerkezeten vagy az ablakok mellett falsot szív a rendszer, akkor gyakorlatilag beszívja a házba a hideg levegőt. Sokkal többet, mint amennyi magától, szellőzőberendezés nélkül bejönne. Így történhet meg az, hogy vannak olyan légtechnikás házak, ahol alig spórolnak a fűtési költségen a lakók, pedig papírforma szerint rengeteget kéne. Tipikus hiba például, ha a garázsból vagy a garázstól csak egy beltéri, rosszul tömítő ajtóval elválasztott helyiségből is szívnak el használt levegőt: a légtömör garázsajtót gyakorlatilag még nem találták fel.

Ablaktok, RAL beépítésre előkészítve

Vastagabb hőszigetelés

Ha a határoló szerkezetekre (tetőtér köré, külső falakra) több hőszigetelést teszünk, vagy jobb ablakokat építünk be, akkor a ház fűtési hőigénye kisebb lesz. Ez szimpla matek: minél kevesebb hő megy ki a határoló szerkezeteken keresztül, annál kevesebb energia kell, hogy ezt pótolni tudjuk.

Mire vigyázzunk? Mikor nem éri meg? “Papíron” lehet, hogy kijön az alacsonyabb fűtési költség, de a valóságban a “közelnullás” igénynél vastagabb hőszigetelés csak és kizárólag akkor ér valamit, ha minimális a hőhíd. Bármilyen vastag hőszigetelést meg tud ugyanis kerülni a hideg, ha van hol. A drága, akár passzívházba való ablakok pedig csak RAL beépítéssel hozzák a kötelezőt! (A RAL beépítés lényege, hogy az ablaktok és a fal között se legyen semmiféle ellenőrizetlen légmozgás és páravándorlás. A RAL beépítésről videó: bit.ly/RALbeepites)

Kompaktabb épületformával

Nyilván ez a megoldás csak akkor jöhet szóba, ha még az alapozás sem kezdődött el. Ekkor viszont ha egy tagolt épület formáját leegyszerűsítjük, megdöbbentő mennyiségű energiát spórolhatunk. Simán becsúszhatunk a megfelelő energiaigény alá. A magyarázat egyszerű: minél rosszabb a felület-térfogat arány, annál nagyobb hűlő fal- és tetőfelület jut egy négyzetméter fűtött térfogatra. Fordítva nézve: minél jobban hasonlít az épületünk egy kockára, annál kevesebb. Jó, egy kocka nem túl csinos, és nem nézne ki jól egyetlen lakberendezési lapban sem, de a klasszikus, nyeregtetős, téglatest alaprajzú épületek jó tájolással nagyon jó felület-térfogat aránnyal rendelkeznek. Nem véletlenül volt ez a hagyományos házforma hazánkban…

Mire vigyázzunk? Hiába tettük már meg az egyszerű bejelentést, és hiába az a gyakorlat, hogy csak utólag “papírozzuk le” a változásokat, eszünkbe ne jusson az építész és a statikus beleegyezése nélkül ekkorát változtatni a terven! Ez gyakorlatilag egy új terv, új tervezési szerződéssel, új árajánlattal. De olcsóbb, mint egy feleslegesen nagy épület, és mint az, ha benéznénk az építési helyet vagy a HÉSZ-t. Egyszerű bejelentés esetén ugyanis ha eltérünk a tervtől, és a ház pl. nem az építési helyen van, vagy bármi más okból nem felel meg a HÉSZ-nek, akkor szabályossá kell tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vissza kell bontani az épületet, amiért mi lennénk a felelősek.

2. megoldás: legalább 25% megújuló energia, nem napelemből

Dönthetünk úgy is, hogy a fenti megoldások helyett (vagy mellett) inkább teljesítjük a 25%-os megújuló energiaigényt, de nem napelemmel. Milyen megoldások jöhetnek szóba?

Hőszivattyú a gázfűtés helyett

Hőszivattyúval könnyedén “kilőhetjük” a 25%-os megújuló igényt. A hőszivattyú ugyanis a fűtési energia nagy részét kintről veszi, gyakorlatilag a környezeti levegő hőenergiájából. Ez pedig megújulónak számít. Pont úgy működik, mint egy hűtőgép, csak fordított üzemben. A hűtőgépben „bent” van a hideg oldal, a hőszivattyúnál „kint”. Ahogy a hűtőgépnél, úgy a hőszivattyúnál sem a levegő hűtésére/fűtésére használjuk az áramot, hanem arra, hogy a gépben lévő kompresszort üzemeltessük. (Hogy hogyan működik egy levegős hőszivattyú, arról érdemes megnézni ezt a videót:  bit.ly/hőszivattyú).

Számtalanszor végigszámoltuk már, és még egyszer sem jött ki az, hogy a drága ketyerével az egyébként a “közelnulla” minden egyéb követelményét teljesítő ház nem kapna használatbavételt, mert nincs meg a megújuló arány. Ráadásul a hőszivattyú nemcsak a fűtést “intézi”, hanem a használati melegvizet, sőt, bizonyos esetekben a hűtést is. Ezt a hármat pedig pont bele kell számolni az összesített hőigénybe. Ráadásul jár hozzá a H tarifa, ami miatt az üzemeltetése is fele-harmada a gázkazános rendszernek, ugyanolyan komfort mellett. Legnagyobb hátránya az, hogy sajnos még egy levegő-víz hőszivattyú is drágább, mint egy gázkazán.

(A témával bővebben is foglalkoztunk a 2019 novemberi Építő Életben, Közel nullás ház, levegős hőszivattyúval címmel.)

Klímaberendezés

Ha a legolcsóbban akarjuk megúszni a közelnullát, akkor az jó eséllyel úgy fog sikerülni, ha veszünk egy megfelelő klímaberendezést. Sokan nem tudják, de igazából a klímaberendezés is egy hőszivattyú: annyi a különbség, hogy itt a “meleg” oldalon nem folyadékot fűt fel a ketyere, hanem közvetlenül a levegőt. Tehát ugyanúgy, ahogy a jóval drágább vizes testvérénél, a klímánál is a környezeti levegő hőenergiájából kivont energia megújulónak számít. Ilyen esetben azonban már jóval többet kell számolgatni: még egy több beltéri egységet ellátó multisplit klíma sem tudja minden esetben teljesen kifűteni a házat, és egy klímával nem állíthatunk elő használati melegvizet sem. Márpedig akkor azt vagy a gázzal vagy elektromos árammal kell.

(A közelnulla és a klíma kapcsolatáról is írtunk már 2021. januári számunkban, Hogyan ússzuk meg a közelnullát olcsón? Fűtés klímával és hővisszanyerős szellőzéssel címmel.) 

Fatüzeléssel

A legtöbb építtetőnek a napenergia után rögtön a második, ami eszébe jut a megújulókról, az a fa. “Nem baj az a kötelező megújuló arány, majd berakunk egy kis kandallót!”. A fatüzelésről a múlt havi számban írtunk bővebben, a Rezsicsökkentő tippek című cikkben, viszont ott nem vizsgáltuk a kérdést a megújuló energiák szempontjából. Röviden: egy árva Jancsikályhától még messze nem biztos, hogy meglesz a kötelező arány. Ugyanis egy olyan tüzelőberendezést, ami nem a fűtési körben keringő víznek adja át a hőt, csak ahhoz a helyiséghez lehet számolni, ahol áll. Ha tehát egy 120 négyzetméteres háznak a nappalijában van a kandalló, akkor csak a nappalinak a fűtését lehet “hozzászámolni”. Ráadásul ne felejtsük el, hogy kell neki külön kémény, illetve pl. cserépkályha esetében kellhet neki külön aljzaterősítés és kültérről jövő levegőbevezetés is. Ettől függetlenül senkit nem akarunk lebeszélni a fatüzelésről: egy jól hőszigetelt házban nem lesz az építtető a fűtés rabja, napi egyszeri befűtéssel rengeteg gázt vagy áramot spórolhat. Viszont számoltassunk utána az energetikussal, hogy megvan-e a kötelező megújuló arány! Ha pedig igazából nem szeretne kandallót vagy cserépkályhát, akkor csak a 25% miatt ne beszéljük rá! Klímával például olcsóbban megússza a dolgot…

VÉGÜL: MI AZ, AMIT ELFELEJTHETÜNK A NAPELEM KITILTÁSÁVAL?

„Sima” elektromos fűtéssel a ház napelem nélkül jó eséllyel nem vihető be a közelnulla alá. Az elektromos áram büntető szorzója olyan magas a számolásnál, hogy sehogy nem jön ki a “matek”. Ezt sajnos nem lesz egyszerű elmagyarázni a megbízóknak: még mindig tele vannak a lakberendezési újságok az elektromos fűtések reklámjaival. Fűtőpanel, fűtőfilm, elektromos kazán, norvég panel: amiben nincs semmi hőszivattyús elv, az bizony mind felejtős.

Jenei László

Ezek még érdekelhetik:

Emelkedtek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését

Tovább »

Osztatlan közös telken saját részre

Adott egy osztatlan közös telek, melyet használati szerződés alapján külön részre „bontunk”. A telekre ikerházat építenénk úgy, hogy az épület tervezése és kivitelezése is külön menne. Sőt az egyik lakást maga az építtető szeretné a saját kezével felhúzni. Hogy kell ezt a hatóságnál lezongorázni? Hogyan kell a saját részre kivitelezést lepapírozni? Ahogy előzőleg írtuk, jelenleg…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szomszédjogok egyszerű bejelentésnél

A szomszéd telken egy hatlakásos társasházat terveznek építeni egyszerű bejelentéssel. Olvasónk úgy tudja, hogy a tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak, viszont egyszerű bejelentésnél szomszédként nincs beleszólása az ügybe. Hogyan értesülhetnek szabályosan a szomszédok egyszerű bejelentéskor arról, hogy mi épül a szomszédban? Hogyan jelezzék, ha nem tetszik nekik a tervezett épület? Hatlakásos, legfeljebb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Ki felel a kivitelezésért, ha nincsenek tervek?

Ipari padló kialakításához nincsenek rendes, részletes kivitelezési tervek, csak egy külföldi, minimális számítást tartalmazó dokumentáció. Hazai tervező nem adja a nevét a kivitelezéshez, de ennek ellenére a kivitelező és a felelős műszaki vezetője bevállalná a munkát. Megengedheti a műszaki ellenőr, hogy így alakítsák ki az ipari padlót? Alapvetően az építtető vagy meghatalmazottja (pl. a műszaki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Utólag lehet pótolni az e-naplót?

Egy e-naplós építkezésen a fővállalkozó úgy tájékoztatta az alvállalkozóját, hogy a villamossági munkákat nem kell naplózni. Utólag kiderült, hogy mégis kellett volna, viszont a munkákkal már hónapokkal ezelőtt végeztek. A villanyszerelő alvállalkozó a biztonság kedvéért bekérte e-mailen a munkavállalók napi jelentéseit. Elég ez ahhoz, hogy megússzák a büntetést? Ha egy építkezés e-naplós, akkor minden kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A nemfizetést is naplózni kell?

Társasház építésnél az építőanyag drágulása és a munkadíj emelkedése miatt az építtető nem akarja kifizetni a kivitelezőt. Kérdés: a nemfizetési problémákat az építési naplóban is dokumentálni kell? Az e-építési napló egy olyan felület, ahol nemcsak magát a kivitelezés folyamatát lehet és kell is dokumentálni, hanem arra is használható, hogy a kivitelezés résztvevői egy-egy eseti bejegyzéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás, de területenként különböző a mérték.  Mi az oka ennek a nagy esésnek, meddig fog tartani, és melyek azok a területek, amiket nem érint annyira a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Tervezői szerződések teljesítési határideje és kötbérezése

Tervezőként pontosan tudjuk, hogy kötelező a teljesítési határidőt is belefoglalni a szerződésbe, és igencsak szeretik kötbérrel „díjazni”, ha valamivel megcsúszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a határidőnk előtt pár nappal kapunk a megrendelőnktől néhány olyan „apróságot”, ami miatt előre látjuk: ha a következő három napban literszámra öntjük magunkba a kávét és elfelejtjük az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építkezés mezőgazdasági területeken: Mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?

Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is?…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Biztosítsuk a betonpadlónk síkpontosságát 3D lézerszkennerrel!

Elérni, hogy egy frissen öntött beton vízszintes legyen, nem kis feladat. Akárhogyan is igyekszünk, akárhányezer négyzetméter van a kezünkben, száradás után legtöbbször ugyanaz a baj: jobban hasonlít a Baranyai-dombságra, mint egy feszített víztükörre. Majd ezután következik a szakik réme: lehet szépen helyrehozni a hibákat, pótolni a völgyekben és csiszolni a hegyeken. Persze használhatunk önterülő aljzatkiegyenlítőt…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Drágul a TSZSZ igénybevétele – a nagyvállalatoknak fog jobban fájni

Mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a nagy cégeknek, ha szeretnék igénybe venni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A kormány felemeli a szakértői közreműködés díját egy tervezett kormányrendelet szerint, de a TSZSZ szerint ennél is nagyobb emelésre volna szükség. Ma gyakorlatilag fillérekért adnak szakvéleményt milliárdos nagyvállalatoknak is – ezen kellene változtatni. A TSZSZ díját rendelet…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Új építőipari szabványok (2023. június – augusztus)

Építőanyagok és építés MSZ EN 303-5:2021+A1:2023  Fűtőkazánok. 5. rész: Szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő, kézi és automatikus táplálású, legfeljebb 500 kW névleges hőteljesítményű fűtőkazánok. Terminológia, követelmények, vizsgálat és megjelölés  MSZ EN 13126-3:2023  Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukónyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén MSZ EN 13200-4:2023 …

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló? Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez, kókány az, hitvány amaz. Aztán persze a megrendelő nekünk már nem akarja még egyszer kifizetni azt a plusz munkát, amit a silányul dolgozó elődünk melójának…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bővítés vagy felújítás nem mehet 5% áfával, de rendeltetésmódosítás igen?

Ha egy magánszemély generálkivitelezővel építi az új házát, akkor nagyon kedvezményes, 5%-os forgalmi adóval veheti meg.  De mi a helyzet felújításkor, bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén? Van-e arra mód, hogy ilyen munkáknál is alkalmazni lehessen a kedvezményes lakásáfát? A normál adózáshoz képest jóval alacsonyabb áfakulcsot a kormány csak új építésű lakások létrehozása esetén biztosítja. Ezt kedvezménynek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat

Egyszerűsíti a kormány a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat, adminisztratív előírásokat. A tervek szerint a jövőben kevesebb helyen kell majd tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és ritkulhat a tűzvédelmi oktatások gyakorisága is. A munkavédelmi oktatás pedig az elképzelések szerint egyes munkahelyeken úgy is teljesíthető lesz, hogy a munkáltató átadja a dolgozónak a miniszter által közreadott oktatási tematikát,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új napelemes szabályok

Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik,

Tovább »

Szavatosság megszűnő vállalkozással

Mit tehet a fővállalkozó, ha szavatossággal tartozik az átadott munkáért, ám a feladatot ténylegesen elvégző egyéni vállalkozó időközben már felhagyott ezzel a tevékenységgel? Lehet-e valahogyan szavatossági igényt érvényesíteni megszüntetett vállalkozással szemben? Alapesetben a fővállalkozó tartja a hátát Olvasónk cége egy gazdasági épületet hozott tető alá, melynek gépészeti berendezéseit egy egyéni vállalkozó szerelte alvállalkozóként. Szavatossági probléma…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A festőnek is kell kivitelezői nyilatkozatot adnia?

“Magánépítkezésben vagyunk éppen, ami nem e-napló köteles. Minden kivitelezőtől be kell kérnünk a kivitelezői nyilatkozatot? Attól is, aki esetleg csak két-három napot dolgozik, mint mondjuk a festő vagy az ablakos?”  Ha nincs generál, akkor  az építtetőnek kell minden szakmunkát végző vállalkozóval külön szerződést kötnie. A szerződésben a munkavégzésre vonatkozó kikötések és határidők mellett szerepelnie kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

Egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház. Az ikerház két részét két külön generálkivitelező építi. Az egyik lakás már szerkezetkész, a kivitelezéshez már megnyitották az e-naplót. A másik lakás építését most kezdenék, de nem tudják hogyan naplózzanak. Egyben vagy két külön e-naplóban vezessék az építkezést? Egy bejelentés – egy napló A válasz nagyon egyszerűnek tűnhet. Mivel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A redőny felszerelését is e-naplózni kell?

Olvasónk főként alvállalkozóként árnyékolástechnikai munkákat végez e-naplós építkezéseken. Gyakran tapasztalja azonban, hogy annak ellenére, hogy e-naplós a kivitelezés, őt nem hívják meg az e-naplóba, mondván túl sok a macera vele. Származhat ebből hátránya olvasónknak? Járhat érte bírság? A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között, magyarán nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell új e-naplót nyitni, ha férjhez megyünk?

Egy családi ház építésnél az e-naplót már megnyitották, de a kivitelezést még nem kezdték el. Az e-napló megnyitása óta az építtető pár összeházasodott, a hölgy neve megváltozott. Mit lehet tenni ilyenkor? Kell új e-naplót nyitni? Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással lehet elintézni. Viszont olvasónk esetében más a helyzet, hiszen az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Vissza lehet vonatni a használatbavéltelt elszámolási vita esetén?   

A használatbavételi engedély kiadása előtt elmérgesedett a viszony a beruházó és a kivitelező cég között, így minden eszközzel próbálják bojkottálni egymást. A kivitelező végül nem is adta ki az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. Az építtető mégis megkapta a használatba vételt. Ezt a kivitelező cég megtámadta, arra hivatkozva, hogy mivel nem volt érvényes kivitelezői nyilatkozat, a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet-e mellékes a melléképület? 

Át kell-e vezetni egy garázst vagy kerti tárolót a földhivatali térképre? Olvasónknak néhány éve épült meg a családi háza, erről hatósági bizonyítványuk is van. Menet közben azonban két melléképületet is felhúztak. A 100 légköbmétert egyik sem éri el, tehát engedély nélkül épültek. Mi ilyenkor a tennivaló? Hogyan járnak el szabályosan? Mikor nem kell engedély a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Átalakul a könyvelők képzése, újra kötelező lesz a hatósági tanfolyam

Átalakítja a kormány a mérlegképes könyvelők képzését. Ma egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez elég egy érettségi és egy 500-600 órás szakmai képzés, amit egyre gyakrabban kínálnak távoktatásos formában. Jövőre ennek vége: a könyvelők képzését átveszi az állam, visszahozzák a hatósági tanfolyamokat.  A mérlegképes könyvelők képzésének a mai modellje alig három éve működik. A szakképzés 2021-es átalakítása…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Cseréljük ki a régi keringetőszivattyúkat korszerűekre! 

Rengeteg áramot spórolhatunk velük Nem sokszor gondolunk a keringető szivattyúkra áramfogyasztás szempontjából. Pedig egy régi, elavult vagy újabb, de bonyolultabb fűtési rendszer esetén a fogyasztásuk akár annyiba is kerülhet, mint egy energiahatékonyabb ház teljes éves fűtése H tarifán. Megéri az elavult szivattyúkat korszerűekre váltani? Mennyit lehet spórolni? Mit tudnak a korszerű szivattyúk, amire a régebbi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bezuhant a lakásépítések száma

Az első félévben a lakásépítések száma 19%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Hasonló számokat tudtunk legutóbb is mutatni, akkor a statisztikai hivatal első negyedéves adatait összegeztük. A visszaesés tehát folytatódik, most már jól látszik, hogy ez fogja meghatározni az egész évet az építőiparban. A KSH szerint az első félévben mindössze 7353 új lakást…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mozgóbér: mennyire köthető a teljesítményhez a fizetés?

Sok munkaadó jobban szereti a teljesítménybért, mint az időarányos bérezést, mert hozzá tudja kötni a fizetéseket a teljesítményhez. Elvégre nem azért fizetünk senkit, hogy üldögéljen a fizetett munkahelyén. De vajon lehet-e valakit teljes egészében teljesítménybérben fizetni? Mi legyen a munkaszerződésben akkor, ha mozgóbérrel szeretnénk valakit felvenni? Mi az a mozgóbér? Sok álláshirdetésben találkozunk a mozgóbér…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gyűjtse-e a számlákat az átalányadózó?

Több olvasónk is felvetette a kérdést, hogy ha egyszer átalányadós, a költségeket az előre megállapított átalány alapján számolja el, akkor neki meg kell-e egyáltalán őriznie a bejövő számlákat? Érdemes foglalkoznunk a kérdéssel, mert nagyon sokba kerülhet, ha valaki hibás gyakorlatot követ.  Az átalányadózó egyéni vállalkozónak valóban nem kell azzal foglalkoznia, hogy költségeit a bejövő számlák…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hová lett a rezsióradíj?

Utoljára másfél évvel ezelőtt hirdetett ki érvényes építőipari rezsióradíjat a kormány. Bár a díjak módosítására vonatkozó legutóbbi szakmai ajánlás 2022 februárjában megszületett, rendelet ezt azóta sem erősítette meg. Csakhogy a legutóbbi óradíjak kihirdetése után indult el igazán az infláció, ami mára használhatatlanná teszi a hivatalos óradíjakat. Az építőipari rezsióradíj valójában nem egy kötelezően alkalmazandó hatósági…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új CSOK-szabályok

Jövő januártól megszűnik az eddig ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK és a korábbi falusi CSOK egy új támogatási formává alakul át, melyet csak a rendeletben megjelölt kistelepüléseken, az ország

Tovább »

Sorvezető: mikor melyik OTÉK-ot kell alkalmazni?

Készített a kormány egy sorvezetőt az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazásához. Az OTÉK módosításába bekerült új bekezdések azt veszik sorra, hogy új építés engedélyezésekor vagy egyszerű bejelentés során az

Tovább »

Panasztörvény – az 50 főnél többet foglalkoztató cégekre is vonatkozik

Július 25-én lép hatályba a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló törvény. Az előírások egy része a vállalkozókat is érinti. Az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek is működtetniük kell egy visszaélés-bejelentési rendszert. Kit érint? Az előírás két nagy csoportra vonatkozik: minden olyan vállalkozásra tevékenységi körtől függetlenül, ahol 50-nél több munkavállaló dolgozik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kiterjesztett gyártói felelősség – egyszerű felhasználóként is lehet vele dolgunk

Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy építőipari vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jöhetnek a vendégmunkások, de nem minden vállalkozáshoz

Elfogadta a Parlament a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre lesz érvényes, ez egy évvel meghosszabbítható, a három év lejárta után pedig azonnal új kérelmet adhat be az érintett. Így szinte bármeddig itt dolgozhatnak az EU-n kívüli országokból, akár a Távol-Keletről vagy Ázsiából érkező vendégmunkások. A szabályok azonban erős korlátozásokat tartalmaznak,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Ez az utólagos engedélyeztetés évek óta téma, most a koronavírus-járvány miatt adott több éves haladék járt volna le. Csakhogy a kormány inkább úgy döntött, véget vet ennek a több éve tartó átmeneti állapotnak, és gyakorlatilag eltörölnek minden…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Egyszerű bejelentéssel épült engedély helyett

Mi a teendő, ha megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását, mert nem lett volna elég az egyszerű bejelentés? Az építészek nem jogászok, bár egyre gyakrabban érzik úgy, hogy egy ilyen diplomának is lapulnia kellene a fiókjuk alján. Olvasónk esetében is valami hasonló történt: nem volt biztos abban, hogy elég-e az egyszerű bejelentés az egyik építkezés elindításához…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Előtetőt bárhova lehet építeni?

Májusi számunkban foglalkoztunk a terasz lefedésének kérdésével. Ekkor főként az engedélyezési szabályokat jártuk körbe. Viszont olvasóinkban felmerült még pár kérdés. Például: ha nem kell engedély egy teraszfedéshez, mert az „csak” egy előtető lesz, kell még más szabályra is figyelni? Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Milyen nyelven legyen a teljesítménynyilatkozat?

Olvasónk sátorszerkezetet állítana fel először csak ideiglenesen, majd később állandóra. A sátor 2013-as teljesítménynyilatkozata román nyelvű. Le kell ezt magyarra fordítani? Mikor kell és hogyan lehet a sátor véglegesítését elintézni? Ideiglenes sátorszerkezet felállításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rövid séta az elektromos autótöltők világában

Egyre többen kérnek elektromos autótöltőt a garázsukba is, hiszen egyre több az elektromos autó. Benne van a levegőben, hogy az új társasházakhoz kötelezőek is lesznek, sőt, előbb-utóbb ezt a kört az új építésű házakra is kiterjeszthetik. Bár az autótöltők alapvetően könnyen telepíthetőek utólag is, mégis pár megválaszolásra váró kérdés felmerült bennünk. Kell-e 3 fázis? Ki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Faház – de nem könnyűszerkezetes

Előregyártott CLT elemekből készült ház építkezésén jártunk A CLT egy angol mozaikszó, a cross laminated timber, vagyis a keresztirányban ragasztott faanyag fedőneve: tulajdonképpen egy tömörfa alapanyagú teherhordó szerkezetről van szó. Ez a technológia szédületes gyorsasággal kezdett elterjedni hazánkban is. Hogy miért? Többek között azért, mert alkalmas a tégla és a beton helyettesítésére, és sokkal gyorsabb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változtak a szakmagyakorlási feltételek műemléki és településtervezési területen

Műemléki és településtervezési területen módosította a kormány a szakmagyakorlási feltételeket. Enyhültek a végzettségre és gyakorlati időre vonatkozó elvárások, illetve mindezek alól felmentést is adhat a Magyar Építész Kamara. Legutóbb egy évvel ezelőtt módosította a kormány azt a rendeletet, melyben az egyes építőipari szakterületek folytatásához szükséges jogosultságokat állapítja meg. Akkor részletezték a műemléki területtel valamint a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bejelentették: jövő évtől csak falusi házakhoz lesz CSOK

Részleteket még nem tudunk Lapzártánk idején, egy héttel a változások bejelentése után még nem jelent meg a csok-ot módosító kormányrendelet, így csak a kormány bejelentése alapján tudjuk a módosításokat összefoglalni. Mi lesz a csok-kal, hogyan alakulnak át a lakásszerzési támogatások? Rendelet tehát még nincs, amit ismerünk, azok csupán a június 22-én elhangzott bejelentés részletei. A…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építő Élet 2023. szeptember

Kedves Olvasóink! Fogadják sok szeretettel a 2023. szeptemberi számunkat. A *-al jelzett bejegyzéseinket előfizetés nélkül is megtekinthetik. Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat Bővítés vagy

Tovább »