Így fotózzunk referenciamunkákat – jogi problémák nélkül

Szépen sikerült családi ház, szakmai büszkeséget jelentő munka? Az ilyeneket jó lefényképezni és feltenni referenciaként a weblapunkra, hogy mások is lássák, mire vagyunk képesek. Csakhogy ez nem mindig ilyen egyszerű, néha azt a házat sincs jogunk lefotózni és a weblapunkon közzétenni, amit az első kapavágástól az utolsó simításig mi hoztunk létre. Utánajártunk, ki rendelkezhet a felépített ház képével.

Szeretjük a szép házakat, sokan élvezettel fotózzák is a régi városképhez tartozó vagy éppen új építésű, az átlagostól eltérő épületeket. Legtöbbször senki sem akadályozza az utcát járó amatőr épületfotósokat, ám mindig vannak kivételek. Mindig akad egy-egy gyanakvó lakó, aki legszívesebben elkergetné a házát fotózó járókelőt, vagy éppen jogi lépésekkel fenyeget bárkit, aki egy közösségi oldalra fel mer tenni egy olyan képet, amin az ő ingatlana is látszik. Értjük persze, hogy a tulajdonosnak vannak jogai a saját ingatlanával kapcsolatban, de vajon tényleg ennyire korlátok nélküli lenne a magántulajdonhoz vagy a saját személyes adatainkhoz való jog? 

Nemrég egy kivitelező olvasónknak is ezzel a kérdéssel gyűlt meg a baja. Referenciaként ő saját Facebook-oldalára tette fel egy nemrég elkészült munkája képeit. Alvállalkozóként dolgozott a házon, de büszke volt a munkájára, és szerette volna ezt követőinek is megmutatni. Ám csak szerette volna: a fővállalkozó hívta fel szinte azonnal, hogy az építtető követeli a fotók eltávolítását. Benne is felmerült a kérdés, hogy vajon van hozzá joga, vagy egyáltalán kinek, milyen joga fűződik egy épület fényképezéséhez?  

A szerzői jog a tervezőé

Magyarországon és Európa más országaiban is az épületeket olyan alkotások közé sorolják, amit szerzői jog véd. Csakhogy míg egy festmény vagy egy regény csak egy ember szellemi teljesítménye, addig egy épületen egy népes csapat dolgozik együtt. Ennek ellenére a jog a kész épület szerzőjének a tervezőt tekinti. A szerzői jog minden esetben a tervezőé. 

Az építmények szerzői jogát éppen úgy védi a törvény, mint más alkotásokét. A szerzői jog egész életében megilleti a szerzőt, és halála után még 70 évig az örökösöket. Szerzői jog alá esik maga az építészeti alkotás és annak terve is.

A jogszabályok igyekeznek pontosan körüljárni, hogy egy épület esetén a szerzői jog pontosan mire is terjedhet ki. Nem szabad például lemásolni. A szerzői jog megsértése lenne, ha valaki építtetne egy pontosan olyan házat, amihez valakinek a szerzői joga kapcsolódik. Nem szabad megváltoztatni a szerző engedélye nélkül. Egy válaszfalat áthelyezhetünk, de az épület képét megváltoztató módosításokhoz a tervező hozzájárulása szükséges. A szerzői jog megsértésének minősül az is, ha az építés során a külső megjelenést érintő módon eltérünk az eredeti tervektől.

Ha tehát felépítünk egy családi házat, azt elsősorban a tervező szellemi alkotásának kell tekintenünk. Ha kivitelezőként szeretnénk ezt referenciaként bemutatni, ahhoz a tervező engedélyére van szükségünk. 

A kérdést bonyolítja, hogy az épülethez egy másik személy, a tulajdonos joga is kapcsolódik. A tulajdonos nem birtokolja a szerzői jogot, ő felhasználója a létrehozott alkotásnak. A tervező azonban a tervezési szerződésben átruházhatja rá a tervekhez fűződő vagyoni jogait is. Ilyen esetben a tulajdonos dönthet a későbbiekben minden kérdésben az ingatlannal kapcsolatban.

A fotózás is szerzői jogot sérthet

Bármennyire is furcsa elsőre ezt olvasni, de az épületek lefényképezése is sértheti az épülethez fűződő szerzői jogot. A szerzői jog védi magát az alkotást, s ebbe a védelembe az alkotásról készült képek is beletartoznak. Az épület, annak külső megjelenése bármilyen célra csak a jogtulajdonos engedélyével használható fel. Felhasználást jelent az épületről egészében, annak egyes részleteiről készített fotó vagy filmfelvétel, ezek többszörözése, terjesztése, nyilvános megjelenítése. Ha tehát szerzői jog hatálya alatt álló épületet le akarunk fényképezni, ahhoz a jogtulajdonos engedélye szükséges. Ettől csak a régi házak esetén tekinthetünk el, ahol már biztosak lehetünk abban, hogy lejárt a jogvédelem ideje (a tervező halála után 70 év). 

Ha lefényképezünk egy házat, majd a képet feltöltjük saját közösségi oldalunkra, azzal már valamilyen módon felhasználjuk más szellemi termékét. Ha ezt például a vállalkozás referenciájaként tesszük közzé, akkor ezzel anyagi előnyt is el akarunk érni, miközben könnyen lehet, hogy a jogtulajdonos nem járulna hozzá ilyen jellegű felhasználásához. Ezt tehát mindig tisztázni kell. Fotót csak a szerzői jog birtokosának engedélyével készíthetünk és közölhetünk bármilyen épületről akkor is, ha tevékenyen részt vettünk annak létrehozásában. 

Létezik szabad felhasználás is

A szerzői jogi szabályok engednek egy kiskaput is – különben szerzői jog megsértése mint eljárást kellene indítani valamennyi városjáró turista ellen. A szerzői jogi törvény ezt a lehetőséget a szabad felhasználás eseteként említi. A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított építészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása nélkül is felhasználható, azaz fényképezhető és a fénykép közölhető (1999. évi LXXVI. tv. 68.§). 

A szabad felhasználást tehát a törvény négy feltételhez köti:

– szabadban

– nyilvános helyen

– állandó jelleggel felállított alkotás

– látképe. 

Nézzük ezeket a feltételeket egyesével! 

Csak a szabadban álló alkotásról készülő kép tartozik a szabad felhasználás alá. Egy épület képe ide tartozik, de ha az épület makettjét fotózzuk egy kiállításon, az már nem (nem a szabadban van). 

Nyilvános hely. Az utcáról készíthetünk képet e szabály alapján, de nem használhatjuk fel például a ház udvaráról készített felvételeket, mert az nem nyilvános hely. Csak olyan szögből fotózhatunk a szabad felhasználás alapján, ami minden járókelőnek rendelkezésére állhat. 

Lényeges az alkotás állandó jellege is. Erről általában utcaművészek alkalmi alkotásai kapcsán kezdődik vita. Legjobb példa erre a tavaly meghalt művész, Christo akciója, amikor 1995-ben teljes egészében becsomagolta a berlini Reichstag-ot (sok más hasonló középület mellett). Az akcióról kizárólag a művész hivatalos fotói jelenhettek meg. A művész több pert is megnyert olyan fotóügynökségekkel szemben, melyek saját képeiket hozták nyilvánosságra, és például képeslapot adtak ki a becsomagolt épület fotójával. 

Végül ne feledkezzünk meg arról a kitételről, hogy az épület látképe tartozhat a szabad felhasználás körébe. Sajnos a törvény éppen ezt a kulcsfontosságú fogalmat nem magyarázza meg részletesen, így a józan belátásunkra kell hagyatkoznunk. Látkép alatt olyan képet kell értenünk, melyet közterületről, a magánszféra sérelme nélkül elkészíthetünk. Például az nem lesz látkép, ha drónnal a ház fölé repülünk és a kertet filmezzük, vagy a kerítés melletti sövényen átkukucskálva készítünk felvételt. Igazodjunk ahhoz, hogy a köznyelvben látkép alatt távolról készített képet értünk, mely épület esetén annak egészét mutatja meg, a részletek kiemelése nélkül. 

Látképét tehát korlátozás és külön engedély nélkül készíthetünk az épületről. Ha azonban ezt szeretnénk felhasználni is például a honlapunkon, akkor ilyen esetben sem tekinthetünk el a szerző nevének feltüntetésétől. 

Összefoglalva tehát: kivitelezőként akkor fényképezhetjük le az épületet és szerepeltethetjük saját felületeinken referenciaként, ha ahhoz a szerzői jog tulajdonosa hozzájárul. Ehhez az épület tulajdonosától vagy a tervezőtől kérjünk engedélyt! A tervező nevét mindenképpen fel kell tüntetni, ha a képet bármilyen formában nyilvánosságra hozzuk.

Nagy Csaba