A méretezés célja, hogy meghatározzák a kémény helyes magasságát és keresztmetszetét. Egy túl kicsire tervezett kémény mellett a kazán nem tudja leadni az elvárt fűtési teljesítményt. Ha pedig túl nagy a kémény, akkor a huzat egyszerűen kiviszi a meleget és gyorsan lehűl mondjuk a cserépkályha. A túl nagy kémény emelett könnyen kátrányosodik, ez pedig kéménytüzet okozhat.
A hő és áramlástechnikai méretezés számítással támasztja alá, hogy a kémény megfelel a fűtőberendezés igényeinek, megfelelő-e a huzathatás és a légellátás.
Hogy mikor van rá szükség, azt az érvényes kéményszabvány dönti el (MSZ 845:2012; MSZ EN 13384).
Méretezést alapesetben a következő esetekben kérnek:
- új kémény tervezésekor,
- kéménybe kötött tüzelőberendezés létesítésekor,
- meglévő kéményen a tüzelőberendezés cseréjekor (pl.: a gázkazánt lecseréltük egy újabb típusra),
- tüzelőanyag-váltáskor, vagy ha megváltozik a kéményre kötött tüzelőberendezés típusa (például a gázkazánt faelgázosító kazánra cserélik),
- utólagos kéménybéleléskor, kémény felújításkor,
- nem használt kémény használatba vételekor (pl. korábban használaton kívül helyezték a kéményt, vagy csak tartalék kémény volt)
- nyílt égésterű tüzelőberendezéseknél:
- nyílászáró korszerűsítéskor,
- elszívók, ventilátorok telepítéskor.
Hő és áramlástechnikai méretezést gépészmérnök vagy tervezési jogosultsággal rendelkező szakember készíthet. A kéményrendszerek gyártói, forgalmazói segítséget adnak a méretezés elkészítéséhez.
Egyes esetekben a gyártó adatai helyettesíthetik
A rendszer jellegű kéményeknél a hő és áramlástechnikai méretezés helyettesíthető a gyártó által kiadott hivatalos terhelhetőségi diagramokkal, táblázatokkal.
A rendszer vagy rendszer jellegű kémények olyan elemes kémények, melyet ugyanazon gyártó előregyártott elemeiből állítunk össze. A gyártó az összeállított kémény jellemzőit igazolja a teljesítménynyilatkozatban, s erre szavatosságot vállal. A terhelhetőségi adatok az alkalmazástechnikai leírásban találhatók.
További feltétel, hogy a kéményre kötött tüzelőberendezést épületgépész tervezőnek kell kiválasztania, tehát nem az ingatlantulajdonosnak – tájékoztatta lapunkat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Mivel szokott probléma lenni?
A kéménytüzek 80 százalékáért a helytelen tüzelés vagy a kéménytisztítás elmaradása a felelős.
A tüzek fennmaradó 20 százaléka a vezethető vissza
- a rosszul kivitelezett kéményekre,
- a nem megfelelően kiválasztott tüzelőberendezésre (pl.: túlméretezett a kazán),
- a működéshez szükséges levegő hiányára,
- a kémény építőanyagainak elöregedésére.
Kezelt vagy nedves fával, színes papírral nem szabadna fűteni
Ha lakkozott vagy festett fával, színes papírral vagy nedves fával fűtenek, akkor a kémény belsejében sok korom és kátrány rakódik le. A lerakódó szennyeződés szűkíti a kémény átmérőjét, így növeli a kiáramló füst hőmérsékletét. A hő hatására a korom vagy a kormos-kátrányos lerakódás izzani kezd és meggyullad. (A gyulladást okozhatja az izzó pernye is).
Korom vagy kátrány?
A korom az a por, ami a széntartalmú anyagok égésekor képződik. Minél tökéletlenebb az égés, annál több képződik. A kátrányosodás (szurkosodás) a koromlerakódásból alakul ki: a kéményben felfelé haladó füst fokozatosan hűl, és amikor hőmérséklete eléri az 50-70 fokot, akkor a kémény falára kicsapódik belőle a pára. (A füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz). A kátrány tulajdonképpen a korom, a kicsapódott vízgőz és a vízgőzben lévő savas hatású anyagok együtteséből alakul ki.
A kémény kátrányosodását növeli,
- a magas nedvességtartalmú tüzelőanyag (olyan fával fűtenek, amit nem szárítottak legalább 18 hónapig),
- nincs elég levegő az égéshez, így csökken a füst hőmérséklete,
- rosszul méretezett a tüzelőberendezés (túl nagy a kályha, és ezért csak félig megrakva használják),
- rosszul kialakított kémény (rossz az átmérője, valahol leszűkül, túl rövid vagy túl hosszú kémény).
Miért veszélyes a kéménytűz?
Koromégéskor a kéményben lerakódott porkorom és a kicsapódott szilárd égéstermék gyullad meg. Ez pár percig tartó folyamat, mely során a kéményben lerakódott szennyeződés 500 Co hőmérsékleten hamuvá változik, leég a kémény belső faláról. Ezt gyakran a tulajdonos észre sem veszi. Veszélyesebb, amikor a kémény falán lerakódott kátrány kap lángra. Ennek égéshője 800-1300 Co körüli, és az égés a lerakódott kátrány mennyiségétől függően akár 15 óráig is eltarthat.
A megfelelően készült kéményeknél a koromégés nem okozhat nagy bajt, de ezek a kémények sem bírnak ki korlátlan számú tüzet. A kéményben lévő tűz hatására:
- a kémény hőálló acél ötvözői kiégnek,
- elemes kéménynél a belső csőhéjak megrepednek,
- falazott kéményeknél a fugák megnyílhatnak.
Ezért kéménytűz után a kéményt ellenőriztetni kell a kéményseprő szolgáltatóval. Ismételten használatba venni csak a helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet.
A nagy bajt az okozza, hogy a hosszú ideig tartó kéménytűznél a kémény külső felülete átforrósodik, és amikor ennek hőmérséklete eléri a 250 Co-ot, a fa gyulladási hőmérsékletét, akkor lángra kaphat a tető vagy az egész ház.
A kéménytüzek nagy része tehát megelőzhető a kémények rendszeres tisztításával, illetve olyan tüzelőanyagot használatával, amire a tüzelőberendezést tervezték. Szilárd tüzelőanyag használatakor a kéményt javasolt legalább évente kétszer ellenőriztetni. Figyelni kell arra is, hogy a kéményrendszerek gyártói a kéményre vonatkozó garanciát a kéményseprő szolgáltató igazolt ellenőrzéséhez kötik.
A helytelen tervezés is okozhat tüzet
A kéménytüzet tervezési hibák is okozhatják. Ezek a hibák általában visszavezethetők arra, hogy:
- a családi házak fűtési rendszerének tervezéséhez nem vonnak be gépészmérnököt,
- a tervező séma alapján dolgozik,
- a kémény tervezésekor még nem tudják, milyen tüzelőberendezés(ek) kerül(nek) beépítésre. Terveznek egy kéményt, amihez aztán a tulajdonos vesz egy tüzelőberendezést…
Csakhogy ha így történik, annak ezek lehetnek a következményei:
- A kémény magassága, mérete nem a fűtőberendezés teljesítményéhez igazodik. A füstgáz alacsony hőmérséklete miatt a kémény kátrányosodni kezd.
- A tüzelőberendezéseknek nem megfelelő hőtechnikai méretezésük. A kályha vagy nem tudja kifűteni a házat, vagy alacsony teljesítményen kell üzemeltetni, nehogy túlfűtse a házat. Ez utóbbi a tökéletlen égés miatt szintén kátrányosodáshoz vezethet.
- Nem megfelelő az égési levegő mennyisége: a tökéletlen égés kátrányosodást okoz.
- Rendszerjellegű új kémények építésekor ma már nem fordulnak elő olyan kivitelezési hibák, amelyek tüzet okozhatnának. A régi, 20-50 évvel ezelőtt épült kéményeknél azonban a meglévő kivitelezési hibák elősegítik, hogy a kéménytűz könnyen átterjedjen az épület más részeire. Például azért, mert nincs tisztítóajtó, vagy szakszerűtlenül van bekötve a füstcső.
Arany Edit
