Már mást értünk többletmunkán és pótmunkán!

Egy december végi kormányrendelet megváltoztatta a többletmunka és a pótmunka fogalmát. A változtatással egyszerűbb és érthetőbb lett a meghatározás. Az egyszerűsítés azonban azt is jelenti, hogy már mást értünk a két fogalom alatt, érdemes ezért pontosan megismerni ezeknek a szerződésekben is használt szavaknak a jelentését. 

Korábban mást értett a fogalmakon a törvény és mást a rendelet 

Eddig a kivitelezési rendelet is adott egy meghatározást a többletmunkára és a pótmunkára, és a Polgári törvénykönyv is. Mindkettő mást. Mást mondott a 2013-ban megjelent Polgári törvénykönyv és mást az építőipari kivitelezésről szóló 2009-es szövegezésű rendelet. Az építőipari rendelet ráadásul egészen 2017-ig pontosan a mostani jelentésével ellenkező módon használta e fogalmakat. A szöveget 2017-ben megváltoztatták, jelentését hozzáigazították a törvényhez. Most viszont az építőipari rendeletből kivették a két fogalom magyarázatát, maradt tehát a törvény. (Maga a rendelet is a törvényre utal.) 

E két fogalom ide-oda formálása nagyon is befolyásolja az építőipari kivitelezéseket. Korábban széles körben elterjedt az a megoldás, hogy egyes kivitelezők erősen nyomott áron vállalták el a kivitelezéseket, annyira kevés pénzért, amennyiből nem is lehetett felépíteni az adott ingatlant. Nem is építették: az alacsony áron kötött szerződés mellett a valós összegeket már  többletmunkaként számlázták. Valójában az állami megrendeléseknél pontosan ez a gyakorlat zajlik, így lesz a 30 milliárdra tervezett állami építésből 200 milliárdos óriásberuházás. 

A kivitelezési rendelet 2017-es módosítása ezt a gyakorlatot igyekezett megállítani. A fogalom újraértelmezése után többletmunkaként csak azt lehetett elszámolni, ami már a kivitelező által készített árazott költségvetésben is szerepelt, csak valami előre nem látható ok miatt a tervezettnél többet kellett belőle felhasználni vagy elkészíteni. Olyan tételt 2017 óta nem lehetett többletmunkaként elszámolni, ami nem volt benne a költségvetésben. Ez most megváltozott.

A többletmunka és a pótmunka eddig és most

A kivitelezési kódexben korábban szereplő, most törölt meghatározások: 

• • • Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik
    • Pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel

Többletmunka és a pótmunka most (a Ptk. meghatározásai)

• • • • Többletmunka: A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

• • • Pótmunka: A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé.

(2013. évi V. tv. 6:244 §).

Mi a többletmunka mostantól? 

Többletmunka most is csak az lehet, amit már a vállalkozási szerződés is tartalmazott, de kimaradt az a követelmény, hogy ennek szerepelnie kell az árazott tételes költségvetésben is, és az is, hogy valami előre nem látható műszaki szükségszerűség miatt van rá szükség.

A többletmunka Ptk.-s fogalma egyébként is bővebb, mint a kivitelezési rendeletben szereplő korábbi meghatározás. A kormányrendelet nem tartalmazta azt a kiegészítést, hogy az olyan munkák is ide tartoznak, melyek nélkül az épület rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Például a szerződéshez csatolt tervben még nem szerepel egy kémény, amit viszont a fűtési rendszerhez feltétlenül meg kell építeni, akkor ennek a kivitelezése is többletmunka keretében történik. A rendelet korábbi szövege szerint azonban ez nem lehetett volna többletmunka, hiszen azt csak akkor engedte elszámolni, ha a tétel szerepelt a kivitelezői költségvetésben, csak a mennyiség változott. 

Ha változik a terv: pótmunkára lehet szükség

A pótmunka ezzel szemben az eredeti dokumentációban nem szereplő, valamilyen előre nem látható műszaki szükségszerűségből fakadó új tétel volt. Azok a munkák kerültek ide, amiket azért kellett elvégezni, mert a tervet valamilyen műszaki okból módosítani kellett. Például családi ház alapásása közben bukkantak rá egy régi, semmilyen terven nem szereplő pincére, ami miatt módosítani kellett az alapozást.

A pótmunka Ptk-s meghatározásában azonban nem szerepel az előre nem látható műszaki szükségességre való hivatkozás. Ha tehát a kiviteli tervet bármilyen okból építés közben módosítják, akkor a módosított terv alapján pótmunkát lehet elszámolni.

Változik az az előírás is, hogy a várható pótmunkára tekintettel a szerződésben előre meg kell határozni a tartalékkeret felhasználási szabályait. Eddig a szöveg azt sugalmazta, hogy ha a pótmunka fedezetéül tartalékkeretet határoztak meg, akkor kell a szerződésben a tartalék felhasználásának a szabályait is rögzíteni. Ez most általános kötelezettséggé válik, s a pótmunkára való hivatkozás kikerült a mondatból. Azaz, ha van tartalékkeret, akkor le kell írni a tartalék felhasználásának a szabályait a szerződésben.  

A változás érdeme az, hogy eltünteti a törvény és a rendelet megfogalmazása közötti ellentmondásokat és egyszerűbbé teszi a megfogalmazásokat.

Forrás: 295/2019 kormányrendelet

Nagy Csaba