Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik, a vártnál nagyobb tiltakozás meghátrálásra kényszerítette a döntéshozókat. Most megjelentek a végleges szabályok – látszólag majdnem minden marad a régiben, ez a „majdnem“ azonban jelentős áremelkedést hoz magával az érintettek számára.
Lapunk most megjelent, augusztusi számában foglaltuk össze a napelemes szabályozás körüli kérdéseket, a kormány szándékának változásait. Sajnos a lap néhány nappal azelőtt került nyomdába, hogy a Magyar Közlönyben megjelentek volna a jogszabályok, így a cikkből a történet vége hiányzik.
De mi is történt eddig? A kormány tavaly váratlanul megtiltotta, hogy az új napelemes rendszereket a szolgáltatók a hálózatra kössék. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amivel a fejlesztési tervek során számolni lehetett. Egy tavalyi döntés szerint a felfüggesztés idén őszig tart, addig az áramszolgáltatóknak fel kell mérniük, hogy melyik körzetekben engedhetik meg újra az új rákötéseket.
Az őszi határidő közelsége indította el a nyári találgatásokat is, hogy mi lesz a napelemes rendszerek szabályozásával. A kormánynak több terve is volt a januártól bevezetendő módosításokra, melyek a tervek szerint nem csak az új, hanem a már meglévő rendszerek használóit is érintenék. Ekörül alakult ki a legnagyobb vita a nyári hónapokban. A döntés megszületett, a módosító rendeletek szeptember 13-án jelentek meg a Közlönyben.
10 évig marad a szaldó
A legfontosabb: a már meglévő rendszerek körében 10 évig megmaradhat az éves szaldó elszámolás. Ebben a határidő 2023. szeptember 7. Akinek már működő rendszere van, vagy legkésőbb eddig a napig benyújtotta az igénybejelentését és 2026. január 1. előtt üzembe is helyezi a rendszert, az az üzembehelyezéstől számított 10 éven át maradhat az éves szaldó elszámolásban.
Kellemes meglepetést okozott a rendelet azzal, hogy ez a szabály a bővítésekre is érvényes lesz. Aki tehát már meglévő rendszerét bővíteni akarta, és ezt szeptember 7-ig elindította, az a bővítéstől számított 10 évig maradhat a szaldó elszámolásban.
A szaldó elszámolásra áttérni, azt most választani nem lehet. Ez azokra lehet érvényes, akik korábban telepítették a rendszerüket, de akkor valamiért nem az éves szaldó elszámolást választották. Nekik maradniuk kell az akkor választott elszámolási rendben, nem térhetnek át a szaldóra.
Ki kell térnünk azoknak a helyzetére is, akik 10 évnél már régebben telepítették napelemes rendszerüket. Ha a 10 év 2023. december 31. előtt letelik, akkor december 31-ig marad számukra a szaldó elszámolás. Ezt úgy kell érteni, hogy ha a 10 év például szeptemberben telt le, akkor a következő elszámolási időszak nem egy évig tart, hanem a szeptembertől decemberig hátralévő időre.
Új bekötések: csak a bruttó elszámolás lehetséges
Bár a mostani módosítás nem tér ki rá, a szeptember 7. után indított új fejlesztések sorsa egyértelmű. Ezekre már csak a bruttó elszámolás vonatkozhat. Nincs semmilyen szaldó: a szolgáltató egy bizonyos áron megveszi a termelt áramot, egy másik elszámolásban pedig felszámítja nekünk az elhasznált energiát.
Feketeleves: sávos lesz a rendszerhasználati díj
A jó hír után itt egy hátrányos változás is. Látszólag marad a szaldó elszámolás a rendszerhasználati díjak esetében is. Az erről szóló rendelet új szövege szerint a rendszerhasználati díjakat a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján, éves elszámolásban kell megfizetni. Ez majdnem ugyanaz, mint az eddigi módszer. Csakhogy egy korábbi rendelet szerint januártól a rendszerhasználati díjak fizetésében bevezetik a napon belüli idősávokat.
- A nappali időszak reggel 6 és délután 5 között lesz,
- a csúcsidő délután 5-től este 10-ig,
- 10-től reggel 6-ig pedig éjszakai időszakot határoztak meg.
Valószínű, hogy e három időponthoz más-más díjak tartoznak majd. Feltehetően az esti csúcsidőben lesz a legmagasabb a rendszerhasználat díja, nappali időszakban pedig alacsonyabb.
A szaldó elszámolás tehát úgy fog megváltozni, hogy idősávon belül számolják a termelt és elhasznált áram mennyisége alapján a rendszerhasználati díjat. Márpedig a napelemes rendszer nappal termel – abban az idősávban alacsonyabb lesz a használati díj. Csúcsidőben pedig a hálózatból fogyasztunk, amikor vélhetően jóval magasabb rendszerhasználati díjon lehet majd ezt megtenni. Mindehhez tegyük hozzá, hogy ma már a számla 75%-át a rendszerhasználati díj teszi ki, és csak a teljes összeg negyede az áramköltség. Így tehát hiába a szaldó elszámolás, rendszerhasználati díj jogcímén jelentős összeget fognak beszedni a szolgáltatók a napelem-tulajdonosoktól is.
Mennyivel fizetünk többet a sávos díjak miatt?
Nézzünk egy példát, hogyan nézhet ki ez a gyakorlatban! Példánk teljesen feltételezett lesz, hiszen nem tudjuk, hogyan alakulnak majd a sávos használati díjak.
Tegyük fel, hogy az éves teljes fogyasztásunk 3.000 kWh. Van azonban egy jó napelem-rendszerünk, ami szinte teljes egészében megtermeli az elfogyasztott energiát. Legyen a teljes termelés 2.900 kWh.
Az éves szaldó elszámolásban összesen ennek a 100 kWh elfogyasztott áramnak a díjait kell kifizetnünk. Erre ma a kedvezményes lakossági tarifa szerint mindössze bruttó 558 forint áramdíjat kell fizetnünk, amihez hozzájön 2.972 forint elosztói forgalmi díj és átviteli díj, továbbá fix költségként havi 1.836, azaz egy évre 22.037 forint elosztó alapdíj. A teljes éves költség tehát 25.567 forint.
Az elosztói díjak sávos fizetése alaposan megkeveri ezt a számítást. Az áramdíj és az elosztói alapdíj változatlan marad. A forgalmi és átviteli díjat viszont sávosan kell számolnunk.
Tegyük fel, hogy a nappali időszak díja a mostani 70%-a lesz, a csúcsidő 140%, az éjszaka pedig 60%. A termelésünk 80%-a nappali időszakra esik, 20% csúcsidőre. A fogyasztásból viszont legyen 5% éjjel, 40% nappal és 55% csúcsidőben.
A megtermelt 2.900 kWh áramra eső rendszerhasználati díjak tehát így néznének ki:
A termelt energia így oszlik meg:
- 80% nappal, azaz 2.320 kWh
- 20% csúcsidő, azaz 580 kWh.
A rendszerhasználati díj ma 29,718 Ft/kWh, ezt kell arányosítanunk:
- nappali (a díj 70%-a): 48.262 Ft
- csúcsidő (a díj 140%-a): 24.131 Ft.
A sávos elszámolásban tehát a megtermelt energia alapján 72.393 forint rendszerhasználati díjat fizet nekünk a szolgáltató. De mennyit fizetünk mi az elszámolásban?
Elfogyasztunk tehát 3.000 kWh energiát az alábbi megoszlásban:
- éjjel 5%: 150 kWh
- nappal 40%: 1.200 kWh
- csúcsidő 55%: 1.650 kWh.
A fizetendő rendszerhasználati díjak így a következők lehetnének:
- éjjel 2.675 Ft
- nappal 24.963 Ft
- csúcsidő 68.649 Ft.
Összesen 96.287 forint. Azaz az új megoldás szerint a korábbi éves 25 ezer helyett majdnem 119 ezer forintot kell majd kifizetnünk, miközben elvileg megmaradt a szaldó elszámolás és a teljes összegben alig 558 forint lesz az elfogyasztott áram díja. Bár hangsúlyozzuk, hogy mindez csak becslés, a valódi összegeket nem ismerjük, az azonban jól látszik, hogy ennyire sokat jelent a rendszerhasználati díjak sávossá tétele.
Nagy Csaba
Forrás: 427/2023 kormányrendelet, 13/2023 és 14/2023 MEKH rendelet
