Miért termel a vártnál kevesebbet a napelemes rendszer?

A háztartások energiafüggetlenségének az egyik kulcsa a napelemek még szélesebb körű elterjedése lehetne. Lehetne, ha nem lenne több évtizedes lemaradásunk az energiahálózat fejlesztésében. Így minél több háztetőre kerül fel a napelem, annál több lesz a csalódott tulajdonos, akinek a rendszere jóval kevesebbet fog termelni, mint amennyit az energetikusok ígértek. Az ok a korszerűtlen, elöregedő hálózat, ami nem tud lépést tartani a 21. század technikájával. 

Napelemes blogokon egyre több panaszt olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy a telepített rendszer sokkal kevesebbet hoz, mint amennyit reméltek tőle. A vevő joggal csalódott, hiszen milliókat befektetett, hogy megszabaduljon az áramszámlától, s mégis, az éves elszámolásnál több tízezer forintot kell ráfizetnie a fogyasztására. Nem stimmel a matek: a napelemes rendszernek elvileg fedeznie kellene a család fogyasztását, akkor miért nincs elegendő energia? 

Az okokat a csalódott vevők eddig a rendszert telepítő vállalkozónál keresték, őt hibáztatták a szerintük elrontott munkákéért. Túl optimistának találták a megelőző számításokat, vagy egyenesen telepítési hibát feltételeztek a probléma mögött. Érthető a csalódottságuk, mert a probléma általában több tízezer forintos befizetendő számlát jelent, s sokak számára mindez csak az éves elszámolásnál derül ki. 

A bosszankodás mellett egyre többen feszültségmérővel a kezükben keresik a probléma gyökerét, s úgy tűnik, meg is találják az okokat. Sajnos nem olyan problémáról van szó, ami gyors beavatkozással orvosolható lenne. A magyarázat elég elkeserítő: minél több lesz a napelemes ház, annál gyengébb lesz az egész rendszer. Maga az elektromos hálózat nem bírja ugyanis a terhelést. 

A villanyautosok.hu blogon találtunk egy bejegyzést, mely az eddigi legaprólékosabb magyarázatot kínálja a problémára. A dolog súlyát jól mutatja, hogy a közösségi médiában megosztott poszt alatt százával sorakoznak az olvasói kommentek, közöttük tucatnyian számolnak be hasonló problémákról saját lakókörzetükben. 

A szerző vette a fáradságot és műszerrel kezdte keresni a rendszer alulteljesítésének okait. A jelenség nála is úgy kezdődött, hogy egyszer csak tűző nyári napsütésben elkezdett nem termelni a rendszer. Az inverter statisztikáját lekérdezve azt látta elhűlve, hogy a legforróbb nyári napokon egyszerűen eltűnik a termelés, leáll a rendszer. Kicsit átgondolva az elmúlt éveket arra is rájött, hogy mindez akkor kezdődött, amikor szaporodni kezdtek az utcában a napelemmel ellátott háztetők. Minél több volt a napelem, annál több lett a szünet is a napi termelésben. 

Mint kiderült, a hálózati feszültség okozta a problémát. Nyáron, napközben egyre nagyobb lett a napelemes termelés, miközben nem volt helyi fogyasztás, hiszen a lakók mind dolgozni mentek. Az inverter próbálta az áramot visszatáplálni a hálózatba. Ehhez arra van szükség, hogy emelje a bejövő feszültséget. Itt viszont van egy korlát: a 230 V magyar szabvány egy 10%-os tűrést enged, azaz a feszültség 207-253 V között ingadozhat. Ha a felső értéket eléri, akkor az inverter lekapcsolja a rendszert, hogy védje a berendezéseket a túlfeszültségtől. 

A problémát az jelentette, hogy egyre több olyan nap volt, amikor eleve magas feszültséget jelzett a rendszer. A mérések szerint az utca végén, a trafótól távolabb álló házhoz már eleve 251-252 V feszültséggel érkezett az áram. Az inverter ahogy megpróbált visszatáplálni, már jött is a túlfeszültség miatti lekapcsolás. A szerző szerint a 8 éves napelemes rendszer így a nyári hónapokban körülbelül 60%-os kapacitással működik, több napon áll a rendszer, mint amennyit dolgozni tud. A helyzeten az tud néha segíteni, ha a villanyautót napközben tölti, amikor a legnagyobb a termelés – akkor a hálózati feszültséget a helyben termelt áram elhasználásával 250 V körül tudja tartani. De ha nincs helyi fogyasztás, akkor azonnal emelkedni kezd és lekapcsol a rendszer. 

A problémát a szolgáltatók is ismerik, de jelenleg nem sokat tudnak ellene tenni. A napelemes kiserőművek okozzák ma az elektromos hálózatok legnagyobb problémáját. A gondot éppen a szaldó elszámolás okozza. Gyakorlatilag a napelem pontosan fordítva működik, mint a fogyasztás. Akkor a legnagyobb a termelés, amikor keveset fogyasztunk, s akkor csökken a mélypontra, amikor télen a legtöbb energiára volna szükség. A szaldó elszámolás technikai értelemben azt jelenti hogy a napelemesek egy ingyenes akkumulátorként használják az elektromos hálózatot, elteszik télre a nyáron termelt energiát. Ezt az ingadozást nem bírják a 60-70 éves hálózatok. A nagyfeszültségű hálózatot még egy egészen más modellre tervezték. Az építés idején voltak a nagy teljesítményű erőművek, ezektől kellett az áramot a fogyasztóig, egyre csökkenő mennyiségben eljuttatni. Szó sem volt akkoriban arról, hogy ezeken a hálózatokon két irányban kell az áramnak közlekednie. 

Az energiaárak emelkedése mellett a szaldó anyagilag is kezd megterhelő lenni. Ugyanis a szolgáltató a nyáron olcsón megtermelt napelemes áramot kapja meg a termelőtől, télen viszont a tízszeres áron vásárolt gázból előállított áramot kell majd érte visszaadnia. Gyakorlatilag a napelemesek egy igen drágán teljesíthető szolgáltatást kapnak most ingyen, a szaldó elszámolásnak köszönhetően. Ezért a szolgáltatónak sem éri meg a szaldó rendszer fenntartása, s részben érthető, hogy miért is nem igyekeznek megoldani a technikai problémákat a hálózatok korszerűsítésével.

A problémára az egyik megoldás az lehetne, ha korlátoznák a háztartási kiserőművek teljesítményét. Ma mindenki arra törekszik, hogy a lehető legtöbbet termelje, s akkora rendszert építsen, amekkorát csak a pénztárcája enged. Csakhogy ezzel áramtermelővé válik, a rendszer állandóan próbálja visszatáplálni a termelt energiát. A probléma nem jelentkezne, ha mindenki a szükséges energia 60-70 százalékát termelné csak meg. Ebben az esetben még az sem terhelné meg túlságosan a hálózatot, ha valaki egy ideig nem is tartózkodik otthon, egyáltalán nincs helyi fogyasztása. Ezzel a megoldással maradna ugyan egy csökkentett villanyszámla, cserébe viszont kiszámíthatóbb, egyenletesebb lenne a rendszer működése, nem lennének túlfeszültség miatti leállások. 

A másik megoldás a szaldó elszámolás megszüntetése – erre számítani is kell 2023 után. A javaslatok szerint már az is könnyebbség lenne a szolgáltatók számára, ha a mostani éves elszámolás helyett rövidebb időszakokra, akár havi szaldó elszámolásra térnének át. A problémát az éves elszámolásban ugyanis a téli-nyári szezon összevonása jelenti. Ha ezt kivennék az elszámolásból, akkor nem kellene gyakorlatilag gázban tárolni a nyáron olcsón megtermelt napelemes áramot. Ez nem jönne jól a kedvezményeket eddig élvező napelemeseknek, de sokat javítana az ország energiabiztonságán. 

Nagy Csaba

Hírdetés

Hirdessen nálunk!
Most 3 hirdetés mellé
1 -et ajándékba adunk!
KATTINTSON A RÉSZLETEKÉRT!
Megjelent új szakkönyvünk:
ÉPÍTŐIPARI SZERZŐDÉSEK
Mire figyeljünk, hogy ne bukjunk?

Kiadványaink